Régi kedvenc, új köntösben:)
Hogy rohan az idő. Alig két hete még azon aggódtam, hogy vajon lesz-e belőlem hivatalosan is cukrász, most meg már a Szilveszteri bulin gondolkodom.....csak halkan kérdezem: volt idén Karácsony??? Sajnálom, hogy így elröpült, anélkül, hogy észrevettem, felfogtam volna az eseményeket igazán. Persze a "bűnös" az megint csak a tanulás volt! És bár megfogadtam annak idején az egyetemi éveim alatt, hogy több karácsonyt nem fog nekem a tanulás kötelezettsége elrontani...de hát ember tervez ugye...a többit meg már ismeritek;)
Félreértés ne essék, örülök a bizonyítványomnak, és hogy végre valóra vált egy nagy álmom:)...csak jó lett volna úgy igazán, lélekből ráhangolódni az ünnepekre, ahogyan én azt igazából szoktam. Idén sajnos nem így lett, de azért kisebb csodák így is születtek a konyhában:) Ebből egyet szeretnék most megosztani Veletek: a mákosguba torát:)
De előbb jöjjön egy kis "vicces" történet, ami még a tetejében igaz is:)...bár nem voltam ott, csak láttam, amikor hallották, hogy mondták;) Ezt a sztorit már többen hallották tőlem, elnézést a magam ismétléséért, de aki esetleg most tervezi az északra - vagy NAGYON külföldre - költözést, az lehet nem árt, ha megismeri ezt a kis "szösszenetet";)
A történet Svédországban játszódik, néhány évtizede, valamelyik magyar bevándorlás idején, amelyből mint tudjuk bizony több hullám is volt. Történt egy szép napon, hogy a bevándorló magyar család barátságos szándékai kifejezéséül meghívta a svéd szomszéd családot egy vacsorára. Elképzelem, ahogy felvonultatták az igazi, magyaros gulyáslevest, esetleg egy jó kis töltött paprikát...majd levezetésként jöhetett a desszert: a mákosrétes. Több sem kellett a svéd családnak, aki bizalma és a jószomszédi viszony megalapozásának jeléül azonnal kihívta a rendőrséget!
Na igen. Nem ez lenne az egyetlen kulturális különbség, ami a mi kis hazánkat fémjelzi;) De nyugalom, a máktól való iszony és rettegés megtapasztalásáért nem feltétlenül kell Svédországba menni, mivel a mákos tiroli rétesem - néhány évtizeddel később, konkrétan az idén nyáron;) - egy szintén északi országban, Dániában is "véletlenül kidobódott" a kukába a fogyasztók által, attól rettegvén, hogy kábítószert sütöttem nekik...bár tény, hogy nem kellett az éjszakát a fogdában töltenem:D Változnak az idők kérem szépen!:D
Könyörögve kérem, hogy a Dél-Amerikába és az egyes ázsiai országokba költözők pedig saját jól felfogott érdekük miatt örökre mondjanak le a máskostésztáról!:D....bár egyes források szerint ott orvosi receptre fel lehet venni bizonyos meghatározott mennyiségeket;) (Ha valakinek esetleg lenne eltérő, vagy konkrét infója, akkor arra kíváncsi lennék:)! )
Most hogy "kinevettük" magunkat szeretnék eloszlatni egy tévhitet. Mák növényből alapvetően két fajta létezik. Az a bizonyos "rettegett" MORFIN mák, és az ÉTKEZÉSI mák! Az étkezés során elfogyasztott mák tehát ebből adódóan nem lehet más, mint étkezési mák, ami bódító vagy káros anyagot nem tartalmaz, viszont igen-igen nagyon finom, és egészséges eledel:).......van, aki most esetleg lelombozódott, és további érdeklődés hiányában eltolta az előtte tányéron púposodó mákosnudlit?:D Hát sorry!:D Főleg, hogy a mákszemeket aztán nyersen, evőkanállal is lehetne hamikázni, minden gond nélkül, - bár szerintem nyersen nagyon nem finom a mák - tekintve, hogy a morfinmáknak is csak a gubó héjában található a bódító hatású morfin, sehol máshol. Na, de ennyit a biológia órából, amit leginkább szeretett északi barátaim megnyugtatására, és a mák velük való megszerettetésére iktattam be:) És akkor most jöjjön a lényeg;)
Bár nem ezt a bejegyzést terveztem soron következőként, de akkora sikert aratott ez a kis egyszerű, mondhatni mezei mákosguba torta a szentestei vacsora alkalmával, hogy muszáj vagyok megosztani veletek is az élményt:) És mivel még előttünk a Szilveszter, aki alkotni szeretne valami egyszerűt, de látványosat, annak még nincsen késő beszerezni a hozzávalókat!;)
(...szinte hihetetlen, de ez azt jelenti, hogy ez a "jelentéktelen" kis gubatorta bizony kiütötte a nyeregből a legnagyobb magyar tortaklasszikust: a dobostortát! Így aki a dobostorta rejtelmeire vágyik, annak még legalább egy bejegyzésnyit várnia kell ;)! )
Jelezném előre, hogy ez egy "picike" torta, legalábbis a szokványos 24-es átmérőtől eltérő, 18cm átmérőjű tortaforma szükségeltetik hozzá, de még így is bőven lesz belőle 12-16 szelet:) Akinek ilyen nincsen otthon, az lehet leleményes is, és ha talál egy 18cm átmérőjű, egyenes falú edényzetet otthon, és arról - feláldozván egy gurigányi alufóliát - rétegesen mintát vesz, akkor már meg is oldódott a gond;) Szívből javaslom egyébként egy állítható oldalú sütőforma beszerzését! Nem egy kincstári összeg, és nagyon praktikus, hogy - bizonyos kereteken belül persze - de bármilyen nagyságú torta süthető vele:)
Amint azt a mellékelt képen láthatjátok, a torta három alkotórészből áll, úgyhogy következzenek a receptek sorrendben: tésztalap, töltelék, és tojáshab:)
Megemlíteném még, hogy bár az eredeti recept a "SZUFLÉ" nevű gasztroújság téli számában olvasható, én bizony elismerem, hogy utólagosan, és "receptgyilkos" módon átírtam ezt a bizonyos receptet , a biztos siker, és a szerintem finomabb eredmény érdekében!;)
TÉSZTALAP
40g cukor
150g liszt
50g puha vaj
1/2 rúd vanília kikapart magjai
1/2 citrom reszelt héja
1db tojás
+ 1 zacskó szárazbab/lencse a sütéshez
+ 3-4ek sárgabaracklekvár a kenéshez
Lisztet gyors mozdulatokkal morzsoljuk el a puha vajjal, majd a többi alapanyag hozzáadásával gyúrjunk belőle pár mozdulattal egy cipó formájú tésztát, fóliázzuk le, és tegyük hűtőbe egy fél órára pihenni.
Fél óra után lisztezett asztalon nyújtsuk ki közel 18cm átmérőjű körré, helyezzük egy sütőpapírral fedett sütőlemezre, majd helyezzük köré a karikát, és nyomkodjuk ki a szélekig egyenletesre a tésztát. Böködjük meg villával, majd vágjunk ki egy ráillő kört sütőpapírból, helyezzük a tészta tetejére, és töltsünk rá egy zacskó szárazbabot, vagy lencsét, és süssük ki félig a tésztát 170fokos sütőben. Ez kb 15-20 perc. A lényeg, hogy elmúljon a tészta nyers kinézete, de semmiképpen ne barnuljon meg a tészta. A babbal való betakarás azért szükséges, mivel nehezék hiányában a tészta sütés alatt hólyagosan felpúposodna! Végül vegyük ki a tésztát a sütőből, és emeljük le róla papírostól a babokat. Az itt felhasznált babokat, lencséket érdemes eltenni, és nem kidobni, hiszen máskor is felhasználható "vakon" sütéshez:)
A tésztalapot ezután kenjétek meg felforrósított baracklekvárral, majd töltsétek rá a sütés alatt már elkészített mákos tölteléket.
TÖLTELÉK
6db kifli
6dl tej
80g kristálycukor
200g darált mák
4db tojás(szétválasztva fehérjére és sárgájára!)
1/2 rúd vanília kikapart magjai
1/2 citrom reszelt héja
1 marék vízben megmosott, és előre beáztatott mazsola
Amennyiben a tészta nem áll össze gyurmázható állagúvá, adjatok hozzá:
+ 1db egész tojást
+ 1/2-1dl tejet
és ízlés szerint 2-3ek porcukrot, az édesség kedvéért;)
Bevallom, itt "csaltam" a legtöbbet, mivel a töltelék sehogyan nem állt össze az eredeti recept szerint, és nem is volt különösen finom, így a citromhéj, a mazsola, a vanília, az extra tej, és tojás, valamint a 2-3kanál porcukor is általam csempésződött bele a receptbe;)
Kezdjétek a kiflik karikára szeletelésével, majd öntsétek nyakon a tejjel, hogy megszívják magukat a karikák. A következő a 4db tojás szétválasztása. FIGYELEM! A fehérjéket most nem használjuk fel, így külön edénybe, fóliázzátok le, és tegyétek vissza a hűtőbe addig is, amíg ki nem sül a torta. A tej eddire már bőven felszívódott, így az összes többi összetevőt keverjétek bele a tejes kiflibe, és érjetek el egy gyurmázható, biztonságosan összeállt állagú masszát. Nyugodtan lehet tiszta kézzel összekeverni a tésztát, mivel így érzitek majd legjobban, hogy kell-e hozzá még az extra tojás, illetve az extra tej. Gyors mozdulatokkal dolgozzatok, és ne gyömöszöljétek agyon az összes kiflidarabot , végül is nem mákos kiflipürét készítünk:D Maradjanak azért nagyobb kiflidarabok a töltelékben;)
Púpozzátok ezután a kész tölteléket a sütőpapír csíkkal kibélelt oldalú karikába, rá a lekvárral lekent tésztalapra, és szorosan gyömöszöljétek bele a keretbe, úgy, hogy ne maradjon rés a forma oldala és a töltelék között. Így fogtok egy szép, tökéletesen sima oldalú tortát kapni:) Süssétek 170fokon, 30-35percig, majd kivéve a sütőből kenjétek meg forró baracklekvárral a torta tetejét.
TOJÁSHAB
4db (120g) tojásfehérje
3x-os kristálycukor (360g)
2/3 cukrot tegyetek fel főni annyi vízzel, hogy pontosan ellepje, és forrástól számított kb 3perc forralás után vegyétek le ( ...ha valakinek van cukorhőmérője, akkor ez kb112-113fokot jelent) és csorgassátok a forró cukorszirupot vékony szálban az eddigre 1/3 cukorral kemény habbá felvert tojásfehérjéhez. Verjétek tovább magas fordulatszámon addig, amíg langyosra, vagy teljesen ki nem hűl a hab. Ezután púpozzátok a habot a torta tetejére amolyan "bohém" módon;) de óvatosan, hogy ne érjen a hab a sütőkarikához, mert akkor később nem lehet majd levenni a tortáról szépen a keretet. Tegyétek az egészet a sütőbe 90, maximum 100fokra száradni és ne sülni, kb 40-45 percre. Az utolsó 10-15 percben egy kis grillt is rátehettek, hogy enyhe tejeskávé árnyalatot kapjon a hab:)
...és már csak fel kell díszíteni az alkalomra, és már lehet is elbűvölni a vendégsereget!;)
FIGYELEM! A tojáshabbal borított süteményeket mindig forró vízbe mártott, vizes pengéjű késsel vágjuk fel, különben hozzáragad a késhez a hab! Csak vizes késsel lesz szépen szeletelhető a műremek;)
Jó étvágyat a régi nagy kedvenchez!:)
Félreértés ne essék, örülök a bizonyítványomnak, és hogy végre valóra vált egy nagy álmom:)...csak jó lett volna úgy igazán, lélekből ráhangolódni az ünnepekre, ahogyan én azt igazából szoktam. Idén sajnos nem így lett, de azért kisebb csodák így is születtek a konyhában:) Ebből egyet szeretnék most megosztani Veletek: a mákosguba torát:)
 |
| Kép forrás: http://www.evamagazin.hu/receptek/12396_bereznay_tamas_meggyes-makos_retese.html |
A történet Svédországban játszódik, néhány évtizede, valamelyik magyar bevándorlás idején, amelyből mint tudjuk bizony több hullám is volt. Történt egy szép napon, hogy a bevándorló magyar család barátságos szándékai kifejezéséül meghívta a svéd szomszéd családot egy vacsorára. Elképzelem, ahogy felvonultatták az igazi, magyaros gulyáslevest, esetleg egy jó kis töltött paprikát...majd levezetésként jöhetett a desszert: a mákosrétes. Több sem kellett a svéd családnak, aki bizalma és a jószomszédi viszony megalapozásának jeléül azonnal kihívta a rendőrséget!
Na igen. Nem ez lenne az egyetlen kulturális különbség, ami a mi kis hazánkat fémjelzi;) De nyugalom, a máktól való iszony és rettegés megtapasztalásáért nem feltétlenül kell Svédországba menni, mivel a mákos tiroli rétesem - néhány évtizeddel később, konkrétan az idén nyáron;) - egy szintén északi országban, Dániában is "véletlenül kidobódott" a kukába a fogyasztók által, attól rettegvén, hogy kábítószert sütöttem nekik...bár tény, hogy nem kellett az éjszakát a fogdában töltenem:D Változnak az idők kérem szépen!:D
Könyörögve kérem, hogy a Dél-Amerikába és az egyes ázsiai országokba költözők pedig saját jól felfogott érdekük miatt örökre mondjanak le a máskostésztáról!:D....bár egyes források szerint ott orvosi receptre fel lehet venni bizonyos meghatározott mennyiségeket;) (Ha valakinek esetleg lenne eltérő, vagy konkrét infója, akkor arra kíváncsi lennék:)! )
 |
| Kép forrás: http://www.macikonyha.com/2007/11/nudli-s-gnocchi.html |
(...szinte hihetetlen, de ez azt jelenti, hogy ez a "jelentéktelen" kis gubatorta bizony kiütötte a nyeregből a legnagyobb magyar tortaklasszikust: a dobostortát! Így aki a dobostorta rejtelmeire vágyik, annak még legalább egy bejegyzésnyit várnia kell ;)! )
Jelezném előre, hogy ez egy "picike" torta, legalábbis a szokványos 24-es átmérőtől eltérő, 18cm átmérőjű tortaforma szükségeltetik hozzá, de még így is bőven lesz belőle 12-16 szelet:) Akinek ilyen nincsen otthon, az lehet leleményes is, és ha talál egy 18cm átmérőjű, egyenes falú edényzetet otthon, és arról - feláldozván egy gurigányi alufóliát - rétegesen mintát vesz, akkor már meg is oldódott a gond;) Szívből javaslom egyébként egy állítható oldalú sütőforma beszerzését! Nem egy kincstári összeg, és nagyon praktikus, hogy - bizonyos kereteken belül persze - de bármilyen nagyságú torta süthető vele:)
Amint azt a mellékelt képen láthatjátok, a torta három alkotórészből áll, úgyhogy következzenek a receptek sorrendben: tésztalap, töltelék, és tojáshab:)
Megemlíteném még, hogy bár az eredeti recept a "SZUFLÉ" nevű gasztroújság téli számában olvasható, én bizony elismerem, hogy utólagosan, és "receptgyilkos" módon átírtam ezt a bizonyos receptet , a biztos siker, és a szerintem finomabb eredmény érdekében!;)
TÉSZTALAP
40g cukor
150g liszt
50g puha vaj
1/2 rúd vanília kikapart magjai
1/2 citrom reszelt héja
1db tojás
+ 1 zacskó szárazbab/lencse a sütéshez
+ 3-4ek sárgabaracklekvár a kenéshez
Lisztet gyors mozdulatokkal morzsoljuk el a puha vajjal, majd a többi alapanyag hozzáadásával gyúrjunk belőle pár mozdulattal egy cipó formájú tésztát, fóliázzuk le, és tegyük hűtőbe egy fél órára pihenni.
Fél óra után lisztezett asztalon nyújtsuk ki közel 18cm átmérőjű körré, helyezzük egy sütőpapírral fedett sütőlemezre, majd helyezzük köré a karikát, és nyomkodjuk ki a szélekig egyenletesre a tésztát. Böködjük meg villával, majd vágjunk ki egy ráillő kört sütőpapírból, helyezzük a tészta tetejére, és töltsünk rá egy zacskó szárazbabot, vagy lencsét, és süssük ki félig a tésztát 170fokos sütőben. Ez kb 15-20 perc. A lényeg, hogy elmúljon a tészta nyers kinézete, de semmiképpen ne barnuljon meg a tészta. A babbal való betakarás azért szükséges, mivel nehezék hiányában a tészta sütés alatt hólyagosan felpúposodna! Végül vegyük ki a tésztát a sütőből, és emeljük le róla papírostól a babokat. Az itt felhasznált babokat, lencséket érdemes eltenni, és nem kidobni, hiszen máskor is felhasználható "vakon" sütéshez:)
A tésztalapot ezután kenjétek meg felforrósított baracklekvárral, majd töltsétek rá a sütés alatt már elkészített mákos tölteléket.
TÖLTELÉK
6db kifli
6dl tej
80g kristálycukor
200g darált mák
4db tojás(szétválasztva fehérjére és sárgájára!)
1/2 rúd vanília kikapart magjai
1/2 citrom reszelt héja
1 marék vízben megmosott, és előre beáztatott mazsola
Amennyiben a tészta nem áll össze gyurmázható állagúvá, adjatok hozzá:
+ 1db egész tojást
+ 1/2-1dl tejet
és ízlés szerint 2-3ek porcukrot, az édesség kedvéért;)
Bevallom, itt "csaltam" a legtöbbet, mivel a töltelék sehogyan nem állt össze az eredeti recept szerint, és nem is volt különösen finom, így a citromhéj, a mazsola, a vanília, az extra tej, és tojás, valamint a 2-3kanál porcukor is általam csempésződött bele a receptbe;)
Kezdjétek a kiflik karikára szeletelésével, majd öntsétek nyakon a tejjel, hogy megszívják magukat a karikák. A következő a 4db tojás szétválasztása. FIGYELEM! A fehérjéket most nem használjuk fel, így külön edénybe, fóliázzátok le, és tegyétek vissza a hűtőbe addig is, amíg ki nem sül a torta. A tej eddire már bőven felszívódott, így az összes többi összetevőt keverjétek bele a tejes kiflibe, és érjetek el egy gyurmázható, biztonságosan összeállt állagú masszát. Nyugodtan lehet tiszta kézzel összekeverni a tésztát, mivel így érzitek majd legjobban, hogy kell-e hozzá még az extra tojás, illetve az extra tej. Gyors mozdulatokkal dolgozzatok, és ne gyömöszöljétek agyon az összes kiflidarabot , végül is nem mákos kiflipürét készítünk:D Maradjanak azért nagyobb kiflidarabok a töltelékben;)
Púpozzátok ezután a kész tölteléket a sütőpapír csíkkal kibélelt oldalú karikába, rá a lekvárral lekent tésztalapra, és szorosan gyömöszöljétek bele a keretbe, úgy, hogy ne maradjon rés a forma oldala és a töltelék között. Így fogtok egy szép, tökéletesen sima oldalú tortát kapni:) Süssétek 170fokon, 30-35percig, majd kivéve a sütőből kenjétek meg forró baracklekvárral a torta tetejét.
4db (120g) tojásfehérje
3x-os kristálycukor (360g)
2/3 cukrot tegyetek fel főni annyi vízzel, hogy pontosan ellepje, és forrástól számított kb 3perc forralás után vegyétek le ( ...ha valakinek van cukorhőmérője, akkor ez kb112-113fokot jelent) és csorgassátok a forró cukorszirupot vékony szálban az eddigre 1/3 cukorral kemény habbá felvert tojásfehérjéhez. Verjétek tovább magas fordulatszámon addig, amíg langyosra, vagy teljesen ki nem hűl a hab. Ezután púpozzátok a habot a torta tetejére amolyan "bohém" módon;) de óvatosan, hogy ne érjen a hab a sütőkarikához, mert akkor később nem lehet majd levenni a tortáról szépen a keretet. Tegyétek az egészet a sütőbe 90, maximum 100fokra száradni és ne sülni, kb 40-45 percre. Az utolsó 10-15 percben egy kis grillt is rátehettek, hogy enyhe tejeskávé árnyalatot kapjon a hab:)
...és már csak fel kell díszíteni az alkalomra, és már lehet is elbűvölni a vendégsereget!;)
FIGYELEM! A tojáshabbal borított süteményeket mindig forró vízbe mártott, vizes pengéjű késsel vágjuk fel, különben hozzáragad a késhez a hab! Csak vizes késsel lesz szépen szeletelhető a műremek;)
Jó étvágyat a régi nagy kedvenchez!:)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése