Az én karácsonyi ajándékom magamnak

Bár már a fél világ tudja, de most szeretném a másik felével is mindenáron hivatalosan is  megosztani: 2012 december 13-án sikeresen levizsgáztam, és végre valahára cukrász lettem:) Furcsa kimondani, sőt felfogni is, hogy ennyi álmodozás és tervezgetés, és tanulás után végre a kezemben a bizonyítvány. Mondhatnám, hogy az Univerzum az "ölembe pottyantotta" ezt a képesítést, de nem egészen így volt;) Akik átélték velem az utóbbi egy évet, azok tudják, hogy ezért a sikerért is ugyanúgy meg kellett küzdenem, mint az összes többiért, a különbség csak az, hogy ezúttal ez egy "édes küzdelem" volt! Többek legnagyobb örömére!:D

Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, családnak, barátoknak, kollégáknak, tanároknak, ismerősöknek, akik az utóbbi egy évben - és különösen a nyári időszak alatt, amikor a gyakorlati tételeket készítettem - mellettem álltak, hogy jelenlétükkel, bátorítással, és elismerő szavaikkal, sőt, megrendeléseikkel ilyen lelkesen segítettek engem a vizsgához vezető úton, és lehetővé tették számomra, hogy egyáltalán gyakorlatot szerezzek ebben a szakmában:)

És hogy dacára a szétfolyt krémesnek, a csomós gesztenyehabnak, a remegő kézzel felvágott dobos-tetőknek, a félig sült vajas tésztáknak, a porrá sült sós-linzertésztának, az elefánt-méretű képviselőfánkoknak, és az agyonsózott sajtos fánkoknak, a félretemperált csokoládénak, a félresikerült csokifeliratoknak és "társaiknak" - merthogy bizony ilyenek is voltak;) - mégis ilyen lelkes tesztközönség voltatok!:) Örültem, hogy süthettem, és hogy NEKTEK süthettem:) Abban pedig főleg bízom, hogy nem ez volt az utolsó alkalom;)

Ha valaki a leírtak után most kétségbeesetten tette volna a két kezét a fejére, hogy "atyaég", ez a nő vajon milyen cukrász lehet ennyi "félresikerült" műremekkel, annak elmondhatom, hogy ahogy a régi jó mondás is szól: gyakorlat teszi a mestert!;) Ugyanis összesítve 92%-al végeztem:) Erre persze már többen felkapták a fejüket a maradék 8%-ot keresve!:D Bevallom őszintén, hogy a gazdaság és a matematika sohasem voltak a szívem csücske, és most sem sikerült ennél jobban elsajátítanom őket, így aztán az elvesztett 8% nagy része ott keresendő;) Nem véletlenül nem lettem közgazdász! A lényeg, hogy a gyakorlati vizsgák szépen sikerültek, és ez engem végtelenül boldoggá tett!:)

Még akkor is, ha pontosan azokat a tételeket sikerült kihúznom, amiket legvadabb rémálmaimban sem szerettem volna kihúzni!:D

Bizony, bizony, Eszterházy torta és dobostorta:) Hova is lennék én nélkületek!:D....akikkel azóta már jóbarátok lettünk, köszönhetően annak, hogy bár rettegtem tőlük, de bizony jelentősen hozzájárultak a szép vizsgaeredményhez:) Aminek meg kellett történnie, annak bizony meg kellett történnie, ezt az Univerzum is így gondolta;)

 A többi képen a nyári gyakorlási időszak alatt "elkövetett" próbasütéseimet láthatjátok, a gyakorlati tételeket, amelyek a munkahelyemen dolgozó kollégáknak és barátoknak készültek "csak úgy", születésnapokra, búcsúzóul, vagy megrendelésre:) Feltételezem, hogy a legnagyobb örömükre, mivel mind az utolsó morzsáig eltűntek!;)

 És akkor nincs más hátra, mint előre! 3...2...1...Induljon az élet:)

Két perccel a vizsga vége előtt versenyfutás az idővel

"Az embernek hinnie kell,
hogy valamihez tehetsége van,
és azt a valamit el kell érnie,
kerüljön bármibe..."  
M. Curie   
( ...Tato üzenete Sütikének! :) )


...és most megyek, mert vár az első torta megrendelésem!;)