"Búcsútorta" - avagy az "én és a vajkrém" esete
Jajj, nem kell megijedni. Semmi drámai. Ez a búcsútorta nem AZ a búcsútorta;) Itt még lesz sok-sok torta meg süti, de ez az egy valóban egy búcsútorta volt, nem is olyan régen:) Az én búcsútortám volt azoknak a barátoknak, akiket nemrég egy időre el kellett hagynom, és akiket remélem mihamarabb viszont láthatok:) De addig is hadd meséljek egy kicsit az "én és a vajkrém" című történetről.
Maradjunk annyiban, hogy egy esetleges kémjátszmában a fedőnevem nyugodtan "Gombóc Artúr" is lehetne. Mint jól tudjuk, Artúr barátunk konkrétan mindenféle csokoládéért odavan, a fehértől kezdve a kerekig, a mogyoróstól a lyukasig.
Ha valakinek netán emlékezetfelfrissítésre lenne szüksége, annak jöjjön a teljes lista, hátha valamit véletlenül kifelejtettem a felsorolásból!:D Ezúton hívnám fel a figyelmet különösen a "meztelen csokoládé" kategóriára, amit még sajnos sosem kóstoltam, de megesküdnék rá már most így előre, hogy tutira a kedvencem!:D
http://www.youtube.com/watch?v=Yw-PPjGPPLg
No, hát valahogy pontosan én is így vagyok a süteményekkel....egészen addig, amíg a "vajkrém" szócska el nem hangzik, amikor is tekintetem enyhén vészjóslóvá válik, miközben ezzel egyidejűleg felszalad a fél szemöldököm úgy kb. a homlokom közepéig.
Kérem, könyörgöm! 2012-őt írunk, és még van, aki képes azt a szót kiejteni a száján, hogy "vajkrém"? Az ellenkezésem nyilvánvalóan nem mindenkinek teljesen egyértelmű, - tekintve, hogy az egyes országok süteménykultúrája és kínálata jelentősen eltér egymástól - ezért ezúttal szeretném jelezni, azoknak, akik esetleg nincsenek tisztában vele, hogy kicsiny hazám egyenesen a vajkrém szerelmesének számít!
Ezért úgy döntöttem - mivel vészesen közelít az a bizonyos cukrászvizsga - hogy ideje megbarátkozni a ténnyel: a vajkrém finom, a vajkrém dekoratív, a vajkrém.....nagyon angol!:D Így tehát nem volt más hátra, mint előre: megsütöttem életem első angol vajkrém tortáját:)
Na persze azt elmondhatom, hogy magamtól sosem vetemedtem volna rá az ilyesfajta, ízlésemnek teljesen ellentmondó kísérletezésre, ha nem botlok bele egy szép napon egy meseszép tortába egy magazin lapjain, amibe azonnal beleszerelmesedtem, annak ellenére, hogy a torta nem állt másból, mint vajból, vajból, még egy kis vajból, és befejezésként még egy leheletnyi vajból!:D Tehát megsütöttem, feldíszítettem, leteszteltem, és begyűjtöttem az elismerő mosolyokat a barátoktól:) Majd pedig megadóan konstatáltam a tényt: szeretem a vajkrémet!:) Bárki mást állít a nemsokára látható képek alapján, az legyen kedves még egy pillantást vetni a képekre, majd újranyilatkozni;)
Még mielőtt szó érné a ház elejét szeretném megjegyezni, hogy a két
fenti képen látható tortacsoda nem az én művem, hanem az angol Peggy
Porschen keze alól került ki, aki tulajdonképpen egyike azoknak a maximalista és tökéletességre törekedő cukrászmestereknek, akiknek a munkája hozzá igen közel áll, és akiket precizió és esztétika szempontjából abszolút követendőnek tekintek:) http://www.peggyporschen.com/
Miután a vaníliás sziruppal bekent aljak kihűltek olló segítségével
szabadítsátok meg őket a sütőformáktól vigyázva, nehogy megsérüljenek.
Egyenként fordítsátok ki őket a formából, csomagoljátok be őket ezek után frissentartó fóliába, és
hagyjátok őket szobahőmérsékleten "érlelődni" egy éjszakán át.
FIGYELEM! A torta töltéséhez és az első, vékony réteg burkoláshoz sima, fehér színű vajkrém kell, ezért a pár csepp piros ételfesték csak akkor kerüljön bele, ha már összeállt a torta, és le van burkolva egy vékony fehér réteggel:)....különben az egész torta kívül belül rózsaszín lesz;) Ízre persze így is ugyanaz lenne, csak esztétikájában más;)
Elkészítése egyszerű. Helyezzétek a vajat, a porcukrot, a sót,
és a vaníliamagokat egy keverőtálba és addig verjétek, amíg fehér,
könnyed, habos állagú krémet nem kaptok:) Ezután
töltsétek be a tortát a képen látható sorrendben és módon - ha úgy
tetszik akár másik fajta lekvárt is használhattok! - majd egy kevés
vajkrémmel az egész tortát vékonyan burkoljátok be. Ezután tegyétek a torát egy pár percre a hűtőbe, hogy a vajkrém egy kissé megdermedhessen rajta.
És akkor most jöjjön a díszítés. Nem egy nagy ördöngösség, de a tökéletes végeredmény mindenképpen odafigyelést, és precizitást igényel. A díszítés azzal indul, hogy a maradék vajkrémet beszínezzük, de csak éppen annyira, hogy egy enyhe pasztellszínt kapjon! Ezt pár csepp ételfestékkel érhetitek el. Mindenképp cseppenként adagoljátok! Inkább kevesebbet először, mert ahhoz még lehet hozzátenni, de a "bugyirózsaszínből" - már elnézést:D - később nehéz lesz visszavenni!;) A kapott pasztell színű krémmel alapozzátok le egy második, vastagabb réteggel is a tortát, és simítsátok el a krémet annyira, hogy teljesen sima felületet kapjatok. Ezen fognak csak igazán jól mutatni a később rákerülő motívumok:)
A vajkrém mégegy szempontból igen hálás alapanyag. Lehet ugyanis majdnemhogy a végtelenségig gyakorolni vele, ha az ember éppen nem biztos a dolgában;) Én is így tettem, - persze szigorúan csak egy tiszta munkafelületen! - mivel nem mondható el, hogy mindennap viktoriánus hatású tortákat készítenék, így aztán nálam is elkélt egy kis előpróbálkozás:D Higgyétek el, hamar belejön az ember, és ezek után már csak a szimmetriaérzéketek, és a fantáziátok szab határt a végeredménynek;)
Annyit még feltétlenül hozzátennék, hogy papír szerint ez a torta a készítéstől számított első három napban a legfinomabb, de egy hétig is eláll akár a hűtőben:) És még valami nagyon fontos! Tálalás előtt 1órával mindenképpen vegyétek ki a hűtőből! Tudjátok, VAJKRÉM!;) És most jöjjön végezetül egy - két kép arról, hogy mennyire is lehet - vagy esetleg mennyire sikerült;) - az eredeti mesterművet megközelíteni!:)
Jó éjt...vagy esetleg jó sütögetést Mindenkinek!:)
Maradjunk annyiban, hogy egy esetleges kémjátszmában a fedőnevem nyugodtan "Gombóc Artúr" is lehetne. Mint jól tudjuk, Artúr barátunk konkrétan mindenféle csokoládéért odavan, a fehértől kezdve a kerekig, a mogyoróstól a lyukasig.
 | |
| Gombóc Artúr és a "gömbölyű csokoládé" |
http://www.youtube.com/watch?v=Yw-PPjGPPLg
No, hát valahogy pontosan én is így vagyok a süteményekkel....egészen addig, amíg a "vajkrém" szócska el nem hangzik, amikor is tekintetem enyhén vészjóslóvá válik, miközben ezzel egyidejűleg felszalad a fél szemöldököm úgy kb. a homlokom közepéig.
Kérem, könyörgöm! 2012-őt írunk, és még van, aki képes azt a szót kiejteni a száján, hogy "vajkrém"? Az ellenkezésem nyilvánvalóan nem mindenkinek teljesen egyértelmű, - tekintve, hogy az egyes országok süteménykultúrája és kínálata jelentősen eltér egymástól - ezért ezúttal szeretném jelezni, azoknak, akik esetleg nincsenek tisztában vele, hogy kicsiny hazám egyenesen a vajkrém szerelmesének számít!
Ezért úgy döntöttem - mivel vészesen közelít az a bizonyos cukrászvizsga - hogy ideje megbarátkozni a ténnyel: a vajkrém finom, a vajkrém dekoratív, a vajkrém.....nagyon angol!:D Így tehát nem volt más hátra, mint előre: megsütöttem életem első angol vajkrém tortáját:)
Na persze azt elmondhatom, hogy magamtól sosem vetemedtem volna rá az ilyesfajta, ízlésemnek teljesen ellentmondó kísérletezésre, ha nem botlok bele egy szép napon egy meseszép tortába egy magazin lapjain, amibe azonnal beleszerelmesedtem, annak ellenére, hogy a torta nem állt másból, mint vajból, vajból, még egy kis vajból, és befejezésként még egy leheletnyi vajból!:D Tehát megsütöttem, feldíszítettem, leteszteltem, és begyűjtöttem az elismerő mosolyokat a barátoktól:) Majd pedig megadóan konstatáltam a tényt: szeretem a vajkrémet!:) Bárki mást állít a nemsokára látható képek alapján, az legyen kedves még egy pillantást vetni a képekre, majd újranyilatkozni;)
 |
| Peggy Porschen - Vintage victorian butter cream sponge cake |
 | |
| Peggy Porschen - Vintage victorian butter cream sponge cake |
 |
| Peggy Porschen |
Természetesen nem elégedhettem meg azzal, hogy pusztán elnézegetem a képeket a végtelenségig, ezért hát nekifogtam és egy életem, egy halálom, megsütöttem ugyanezt a vajkrémes tortát.....illetve kísérletet tettem rá;)
Jöjjenek akkor most a részletek, hogy aki esetleg még meggyőzésre szorul, az is eldönthesse saját maga, hogy a vajkrém valójában tényleg finom-e!;) Megjegyzésként hozzáfűzném a recepthez, hogy bár hihetetlenül hangzik, de ez valóban egy 12 szeletes torta, annak ellenére, hogy az átmérője csak 15cm! A recept szerint 8-10 szelet jön ki belőle, ami szerintem csak akkor állja meg a helyét, ha a valakinek a vércukra konkrétan a béka feneke alatt van:D Egyszóval: a cukor nem hiányzik belőle;) Egy-egy kis szelet, egy kellemes teával, barátokkal, és egy jó kis beszélgetéssel pontosan be is takarja az estét!
Jelezném előre, hogy a tortaalapoknak egy éjszakát állniuk kell, így érdemes előre megsütni őket:) Azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy amennyiben nem vajjal, és nem valódi vanília rúddal készül a torta, akkor neki sem érdemes állni, ugyanis margarinnal, és vanillincukorral egy csapnivaló, "műanyag" ízű eredményre jutunk. A receptben a vaj az valódi VAJAT jelent, nem
margarint, és egyéb "vajszerű készítmény"-nek nevezett mérgező műanyag
golyócskákat! Egy vaníliarúdba beruházni már csak az apró kis fekete vanília magok által nyújtott esztétikai élmény miatt is megéri, arról nem is beszélve, hogy így megízlelheti az ember a valódi vanília ízét:)
Higgyétek el, megéri!
PEGGY PORSCHEN Vintage Victorian Butter Cream Sponge Cake
"SPONGE CAKE", vagyis a tortaalap receptje - 3db 15cm átmérőjű tortaalap
200gr vaj (szobahőmérsékletű)
200gr kristálycukor
1 csipet só
1/2 vaníliarúd magjai
4db közepes méretű tojás
190gr liszt
2 1/2 tk sütőpor
Mielőtt nekiálltok azért megjegyzem, hogy ez egy angol recept, és bizonyára Angliában lefolynak a boltok polcairól az önmaguktól megkelő lisztek - merthogy a recept eredetileg ezt írja! - de mivel én nem találtam ilyesmit, ezért egyszerűen lecsökkentettem egy picit a lisztmennyiséget, és tettem hozzá egy kis sütőport:) Az eredmény így is, úgy is ugyanaz:) Ezen kívül nem tudom Ti hogy vagytok vele, de nálam itthon nincsen 3db, 15cm átmérőjű tortaforma, ezért fel kellett találnom magam valahogy. Addig-addig kutattam a lakásban, amíg rá nem leltem egy közel 15cm átmérőjű, egyenes falú edényre. Fejére fordítottam, és már meg is volt a mintám:) Ezek után már csak legyen otthon bőségesen alufólia, és akkor már meg is van oldva a feladat:) Ráfeszítéses és simogatásos módszerrel, négyzet alakú alufólia lapokból egészen addig burkoljátok be több réteggel az edény alját, amíg a mintaedényt eltávolítva egy viszonylag erős falú alufólia "edénykét" nem kaptok. Készítsetek ebből összesen hármat, és már meg is van a 3db 15cm átmérőjű - igaz csak egyszer használatos;) - tortaformátok:)
A tészta elkészítésnél mi sem egyszerűbb. Verjétek fel a vajat, a cukrot, és a vaníliából kikapart magokat egy keverőtálban, amíg a vaj fehérre nem habosodik. A tojásokat üssétek fel egy tálba, majd egy villával lazán verjétek fel, mintha rántottát készítenétek. Kicsi adagokban ezután adjátok hozzá a folyamatos verés alatt álló kifehéredett vajhoz. Mindig várjátok meg, amíg a hozzáadott tojásadag elvegyül, ezután öntsétek a következő kicsi adagot a masszához. Ha esetleg mégis "kicsapódna" a tojás, egy-két kanálnyi liszt hozzáadásával lehet segíteni a dolgon, hogy jobban összeálljon a tészta:)
Ha a tojások és a vajas massza egyneművé váltak, jöhet a liszt és a sütőpor. Keverjétek össze a két poranyagot, majd egy szitán átszitálva adjátok hozzá a tojásos vajas masszához, és végül fakanállal keverjétek egyneműre a tésztát.
Ezután mérleg segítségével osszátok három egyenlő részre, és terítsétek el a kivajazott formákban. Ez utóbbi műveletet érdemes egy kis olvasztott vajjal és ecsettel végezni, hacsak nincs esetleg nagyüzemi konyhákon rendszeresen megtalálható spray formátumú vajatok;) A tortaalapok 175celsius fokon, kb 20-30 percig sülnek, és akkor jók, ha szép aranybarna lett már a tetejük, és a tészta a forma oldalától egyértelműen elvált! Vegyétek ki őket a sütőből, és hagyjátok egy pár percet állni a sütőformákban, majd kenjétek át a tetejüket még melegen (mert így jobban felszívódik!) a vaníliás cukorsziruppal, amit akár előre is elkészíthettek.
VANÍLIÁS CUKORSZIRUP
150ml víz
150gr cukor
+ a kikapart 1/2 vaníliarúd
Ezt a sütés alatt is elkészíthetitek. Mindössze annyi a feladat, hogy a három összetevőt egy lábasban összeforraljátok, forrástól számítva úgy kb 4-5percen át, majd félreteszitek hűlni. Ahogy kijöttek az aljak a sütőből, és egy picit álltak, már lehet is alaposan megkenni őket vele. Az összes szirupnak el kell fogynia!
Miután a vaníliás sziruppal bekent aljak kihűltek olló segítségével
szabadítsátok meg őket a sütőformáktól vigyázva, nehogy megsérüljenek.
Egyenként fordítsátok ki őket a formából, csomagoljátok be őket ezek után frissentartó fóliába, és
hagyjátok őket szobahőmérsékleten "érlelődni" egy éjszakán át.
"BUTTER CREAM", vagyis a vajkrém receptje
300gr vaj (szobahőmérsékletű)
300gr porcukor (szitált)
1 csipet só
1/2 vaníliarúd kikapart magjai
+ 2-3 csepp piros ételfesték
+ 3 ek minőségi málnalekvár
Érdemes ezt közvetlenül a díszítés előtt elkészíteni, hogy friss legyen, és szépen kenhető, mert a hűtőszekrényből kivett, állott vajkrémmel ugyanis a lovat le lehet ütni, olyan kemény!:D...ugyanis kipróbáltam!;) Mármint nem a ló leütését!:D....csak tudom, hogy irtó kemény lesz, és így lehetetlen vele dolgozni, amíg újra fel nem enged;)
FIGYELEM! A torta töltéséhez és az első, vékony réteg burkoláshoz sima, fehér színű vajkrém kell, ezért a pár csepp piros ételfesték csak akkor kerüljön bele, ha már összeállt a torta, és le van burkolva egy vékony fehér réteggel:)....különben az egész torta kívül belül rózsaszín lesz;) Ízre persze így is ugyanaz lenne, csak esztétikájában más;)
És akkor most jöjjön a díszítés. Nem egy nagy ördöngösség, de a tökéletes végeredmény mindenképpen odafigyelést, és precizitást igényel. A díszítés azzal indul, hogy a maradék vajkrémet beszínezzük, de csak éppen annyira, hogy egy enyhe pasztellszínt kapjon! Ezt pár csepp ételfestékkel érhetitek el. Mindenképp cseppenként adagoljátok! Inkább kevesebbet először, mert ahhoz még lehet hozzátenni, de a "bugyirózsaszínből" - már elnézést:D - később nehéz lesz visszavenni!;) A kapott pasztell színű krémmel alapozzátok le egy második, vastagabb réteggel is a tortát, és simítsátok el a krémet annyira, hogy teljesen sima felületet kapjatok. Ezen fognak csak igazán jól mutatni a később rákerülő motívumok:)
A vajkrém mégegy szempontból igen hálás alapanyag. Lehet ugyanis majdnemhogy a végtelenségig gyakorolni vele, ha az ember éppen nem biztos a dolgában;) Én is így tettem, - persze szigorúan csak egy tiszta munkafelületen! - mivel nem mondható el, hogy mindennap viktoriánus hatású tortákat készítenék, így aztán nálam is elkélt egy kis előpróbálkozás:D Higgyétek el, hamar belejön az ember, és ezek után már csak a szimmetriaérzéketek, és a fantáziátok szab határt a végeredménynek;)
Annyit még feltétlenül hozzátennék, hogy papír szerint ez a torta a készítéstől számított első három napban a legfinomabb, de egy hétig is eláll akár a hűtőben:) És még valami nagyon fontos! Tálalás előtt 1órával mindenképpen vegyétek ki a hűtőből! Tudjátok, VAJKRÉM!;) És most jöjjön végezetül egy - két kép arról, hogy mennyire is lehet - vagy esetleg mennyire sikerült;) - az eredeti mesterművet megközelíteni!:)
....és miután akkora sikere volt ennek a vajkrémes csodának, hogy már nem egy és nem kettő készült belőle azóta, hogy nem rég megismerhettem a receptet elmondhatom, hogy nem utoljára sütöttem ilyet!:)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése